A beton folyóka egy vályúszerű mélyedéssel ellátott, előregyártott beton vízelvezető elem, melynek célja a csapadékvíz elvezetése a járdáról, utakról, terekről. Mivel általában utak, járdák szélére fektetik, ezért a beton folyóka gyakran a szegélykő funkcióját is betölti: vagyis megtámasztja, egyben tartja az egész burkolatot. Ilyenkor a folyóka elemeket a szegélykőhöz hasonlóan beton ágyba rakják le, kétoldali beton megtámasztással. Ügyelni kell a megfelelő lejtés kialakítására.

A beton összetevői: cement, sóder (homokos kavics) és víz. Minősége, erőssége, szilárdsága az összetevők minőségétől és arányától függően változik. Az egyik fajta beton például aljzatbetonnak alkalmas, a másik vasbeton szerkezetekhez.
A beton jellemzően 60-75% sóderből (homokos kavics), 10-15% cementből és 15-20% vízből áll. A beton keverési arány betartása mellett az összetevők minősége is befolyásolja a kész beton tulajdonságait. A cement lehetőleg ne álljon össze, a sóderben ne legyenek föld- vagy agyagdarabok, mert jelentősen gyengítik a betont.

A betonkeverő gép egy egyszerű mechanikájú elketromos eszköz, melynek feladata a beton beleltöltött alapanyagainak az összekeverése. Alapvetően két nagy típust különböztetünk meg:
szabadon ejtő vagy gravitációs betonkeverő. A mindenki által ismert változat a gravitációs betonkeverő. Ez a „hagyományos” betonkeverő, egy egyszerű, de nagyszerű szerkezet, amit lakossági felhasználásra terveztek. Kis energiaigényű motor hajtja, a forgó keverődob egy nyílással rendelkezik, ami három pozícióba állítható: „etető”, vagyis adagoló, keverő és ürítő pozíció. Oldalra billentve a keverődobot belapátoljuk a hozzávalókat, majd keverő állásba fordítjuk. Ott egy keverőlapát elvégzi a keverést, amelynek fordulatszáma a motor teljesítményétől függ. Ha elkészült a beton, lefelé billentjük a dobot, ahonnan belefolyik az alá állított talicskába. Tehát ugyanazon a nyíláson adagoljuk be az alapanyagokat, mint ahol a kész betont kiöntjük.
Könnyen mozgatható, mivel kerekeken gurul. Súlya általában 50–60 kg.
A másik típus, a szabadon ejtő betonkeverő már profi munkagép, kizárólag nagy építkezéseken használják. A betonkeverő bérlése vagy vásárlása kis-közepes betonozási munkák esetán a legoptimálisabb megoldás.

A transzportbeton másik típusa. Billenőplatós teherautóban kiszállított, nem folyós, hanem nedves föld állagú, friss beton. Szakszerű elnevezése: a földnedves beton, illetve ide sorolható még a CKT beton is. (Mivel ez a két típus nem pumpálható, ezért csak billenőplatós teherautóval szállítják, innen a név.)

A cement a beton egyik fő összetevője, a beton ragasztója. A beton a következő anyagok keverékéből készül:
• cement,
• víz,
• homok és kavics (együttesen sóder).
A cement fő összetevője egy klinkernek nevezett anyag, amely mészkő, homok és agyag keverékéből áll. Ezeket külön-külön feldolgozzák fel, porítják, majd összekeverik egymással. Extrém magas hőmérsékletre melegítve megszilárdul, számos keményítő ásványi kristály jön létre. Ez a klinker. A klinkert aprítják, majd ledarálják – és már készen is van a cement.

A vasbeton gerendás födémek külön csoportját képezik a félmonolit födém rendszerek. Ezek leginkább átmenetnek tekinthetők a teljesen előregyártott elemekből dolgozó és a helyszínen, frissbetonból készülő monolit megoldások között.
A félmonolit födémrendszereknél a betonüzemben csak a gerenda alsó, talprészét gyártják le, a hozzá kapcsolódó merev vasalással, vas vázzal együtt. Ez tulajdonképpen egy félig kész gerenda, ami kézzel is könnyen emelhető, rakodható.
A béléstestek behelyezése után már terhelhető a födémszerkezet. Végleges alakját a frissbetonnal való kiöntés és megszilárdulás után kapja meg. Ilyenkor a fal tetején körbefutó koszorúval egyszerre öntik ki betonnal a födém még hiányzó részeit is. Így az egész szerkezet együtt tud dolgozni, egy rendszerré szilárdul. A koszorú és a födém betonnal való kiöntéséhez természetesen zsalut kell építeni.

A fiber szál a szálerősítésű beton egyik összetevője. A szálerősített beton lényegesen erősebb, és ezért kevésbé hajlamos a repedésre, mint a normál beton. Az 1970-es évek óta használt megoldás olyan szálakat tartalmaz, amelyek „mikro-erősítésként” működnek. A fiber szálak kezdetben acélból készültek, később azonban üvegszálakat is hozzáadtak. Néhány éve már léteznek szénszálas (carbon fiber) változatok is (szénbeton), és az utóbbi időben egyre gyakrabban alkalmaznak ásványi bazaltszálakat is. A beton szálerősítő anyagot fiber szál néven szokás nevezni, függetlenül annak sajátosságaitól.

Lásd. rézsűkő

A födém a különböző építmények lefedésére, az egymás fölött lévő terek elhatárolását szolgáló, vízszintes szerkezeti elem. A egyszerűen plafon. Régen főleg fából, napjainkban betonból készül többféle lehetséges technológiával. Részben vagy egészben a helyszínen betonból öntve vagy előregyártott betonelemekből összeszerelve. Lásd még monolit födém, félmonolit födém.

A friss betont gyakran folyósság, azaz konzisztencia alapján osztályozzák. Konzisztencia alapján a földnedves beton a legszilárdabb, tehát legkevésbé folyós betonfajta. Állaga – mint neve is mutatja – leginkább a nyirkos földhöz hasonlítható.
Napjainkban használat jelölése az F1, a régebbi FN.
Víztartalma csekély, nehezen terül szét, ezért bedolgozása nehézkesebb lehet. El kell egyengetni, majd lapvibrátorral tömöríteni. Billencs teherautón szállítják ki. Érkezését követően egy-két óra várakozást elvisel, nem szükséges azonnal hozzálátni a betonozáshoz. Többek között emiatt van létjogosultsága.
Alkalmas mindenféle vasalatlan vagy nem túl sűrűn vasalt szerkezethez (pl. szerelőbeton, aljzatbeton), zsalukövek betöltésére, szegélykövek, kerti szegélyek megtámasztására.

A beton megszilárdulás előtti halmazállapota. Képlékenysége, lágysága összetételtől függően változik. (Lásd Konzisztencia) Friss betonról beszélünk mindaddig, amíg az még bedolgozható, alakját változtatni képes. A frissbeton tulajdonságait az összetevők (sóder, cement, víz) arányán túl extra adalékanyagokkal (pl. betonlágyítók, folyósítók, kötéslassítók stb.) lehet befolyásolni.

Lásd. Szárazbeton

A térkő, járdalap és kerti tipegő – mindhárom betonból készített kültéri burkolólap. A különbség köztük méretükben és funkciójukban van. A járdalap
– mérete minimum 40 cm (legnépszerűbb a 40×40 járdalap), de vannak jóval nagyobb méretűek is
– vastagsága általában 4 cm
– kizárólag gyalogosforgalomhoz (járdákhoz) alkalmas
– terasz burkolatnak is kiválóan megfelel. Lásd még térkő, kerti tipegő.

A kéregfal egy fél monolitikus szerkezet, egy betonból készített, bennmaradó zsalunak is felfogható. Betonüzemben a megrendelt méretre, formára előregyártott, két réteg vasbeton kéregből áll, amelyeket hegesztett, térbeli betonacél háló tart össze egymással.
Az építkezés helyszínén daruval a végleges helyére állítják, és ott a két betonkéreg közötti hézagot feltöltik frissbetonnal. Ennek megszilárdulása után válik a kéregfal teljes értékű vasbeton szerkezetté. A korszerű gyártástechnológiának köszönhetően a külső betonkéreg felülete szinte teljesen sima, a glettelést követően közvetlenül festhető, tapétázható, burkolható.

A térkő, járdalap és kerti tipegő – mindhárom betonból készített kültéri burkolólap. A különbség köztük méretükben és funkciójukban van. A kerti tipegő
– anyaga a beton mellett lehet természetes kő vagy fa is
– alakja általában szabálytalan, vagy a szögletestől eltérő (kör, félkör, levél stb. alak)
– a fektetés módja leginkább a döntő: lépéstávolságban egyszerűen a földbe ásott mélyedésbe fektetik
– járdalapot is használnak gyakran kerti tipegőként. Lásd még térkő, járdalap.

A transzportbeton szinonimájaként is használják a kifejezést, de készbetonnak nevezik a zsákokban kapható sóder-cement keverékeket is, amihez otthon már csak víz hozzáadása szükséges. Mivel ára magasabb, ezért csak kis mennyiség (pl. javítás) vagy hobbi célú felhasználás esetén optimális a használata. Lásd még: Szárazbeton

A friss beton egyik legjellemzőbb tulajdonsága a folyósságának mértéke, vagyis a konzisztencia. Ez a paraméter annak függvényében változik, hogy a beton milyen arányban tartalmaz cementet és vizet. A beton konzisztenciája elsősorban a bedolgozhatóság miatt lényeges, de a szilárdságot is befolyásolja.
A konzisztencia több szempontból is befolyásolja a beton tulajdonságait:
– Azonos összetétel esetén a beton erőssége, szilárdsága a folyóssággal fordítottan arányos.
– Minél több egy keverékben a cement, annál erősebb lesz a beton (és annál drágább).
– Sűrűn vasalt szerkezeteket csak a képlékenyebb beton képes teljesen körbevenni.
– Minél folyósabb a beton, annál könnyebb a bedolgozása.
Betonfajták konzisztencia (folyósság) szerint növekvő sorrendben:
– földnedves (jele F1, vagy régebbi jelölése FN),
– kissé képlékeny (jele F2, vagy régebbi jelölése KK)
– képlékeny (jele F3, vagy régebbi jelölése K); illetve F4, F5, F6 (régebbi jelölése folyós, F)

A lapvibrátor különböző felületek döngölésére használatos építőipari munkagép. Rendkívül nagy hatékonysággal képes elsimítani egyenetlen felületeket, megkönnyítve például a betonozás, térkövezés és különböző földmunkák munkálatait.

A mixerbeton a transzportbeton egyik fajtája. Betonkeverő autóban, más néven mixerben vagy mixerkocsiban, illetve pumix kocsiban helyszínre szállított folyékonyabb, képlékenyebb fajta friss beton.

A flórakosárnak is nevezett rézsűkő belül hézagos, betonból készült építőelem, amelyet lejtők megtámasztására fejlesztettek ki. A rézsűkövek segítségével lejtős területeken egyszerűen kialakíthatunk egy-két (vagy több) vízszintes szintet, amelyeket lépcsővel köthetünk össze. Segítségével gyorsan, egyszerűen, viszonylag olcsón építhetünk támfalat, akár házilagos kivitelben is. Üregeibe földet, mulcsot, kavicsot vagy betont tölthetünk a stabilitás növelése céljából.

A sóder homokos kavics, a betongyártás alapanyaga. Különböző szemcseméretű, természetes módon kerekre, oválisra koptatott kövek halmaza. Legnagyobb részben magas kvarc tartalmú homokból és különböző szemnagyságú kavicsokból áll.
A folyók medrének kotrásával vagy bányaművelésből nyerik.
A betonhoz szükséges sóder-cement aránya függ a beton felhasználásától, a sóder szemnagyságától. 1 m³ (köbméter) sóder súlya 1,8 tonna. 1 m³ sóder kb. 25-30 talicskányi anyagot takar.

A többféle néven (hobby beton, készbeton, zsákos beton) is ismert szárazbeton egy 25-40 kg-os zsákokban kapható, előregyártott szárazanyag keverék (cement+ homokos kavics vagyis sóder), amely adott mennyiségű víz hozzáadása után használatra kész. Különböző célokra többféle típus kapható, a kiszerelés nagysága is eltérő lehet. Mivel a zsákos beton ára mind a mixerbetonhoz, mind a házilag kevert betonhoz képest magasabb, elsősorban kisebb betonozási munkákhoz, javításhoz, hobbi célra éri meg leginkább a használata.

 A térkő burkolat szélén elhelyezkedő szegélykő sáv tartja a helyén a burkolatot, megakadályozza a térkövek szétcsúszását nagyobb terhelés, például teherautó ráhajtása esetén. A betonból készült szegélykő legnépszerűbb mérete a 100x20x5 cm. Vagyis egy méter hosszú,20 cm magas, 5 cm széles.rtalom

A térkő, járdalap és kerti tipegő – mindhárom betonból készített kültéri burkolólap. A különbség köztük méretükben és funkciójukban van. A térkő
– legnagyobb kiterjedése is 40 cm alatt van
– vastagsága 6 vagy 8 cm
– a 6 cm-es személygépkocsikhoz, a 8 cm-es tehergépkocsiforgalomhoz is alkalmas. Lásd még járdalap, kerti tipegő.

A térkő helyes fektetéséhez az alábbi térkő rétegrend szükséges: 1. gyommentes, tömörített föld
2. 15-20 cm vastag szemcsés anyag (homokos kavics, kavics vagy apró szemcsés bontott beton) lapvibrátorral tömörítve. Feladata a nedvesség távoltartása a következő (beton) rétegtől és a teher elosztása.
3. 8-12 cm vastag betonréteg. Bármilyen olcsó beton megfelel, a vízáteresztő CKT is tökéletes. Lapvibrátorral tömörítsük és törekedjünk mindenhol az egyenletes vastagságra.
4. 2 cm vastag homokréteg. A gyakorlatban ez hol 5 cm lesz, hol fél. Egy léccel finoman elhúzzuk, nem kell tömöríteni. Feladata a burkolat egyenletes magasságának biztosítása. Fontos, hogy mindenhol legyen homok, egy térkő se a betonon feküdjön, mert billegni fog!
5. térkő Lásd még: Térkő

A transzportbeton adott receptúra alapján, betonüzemben előre bekevert és a helyszínre mixer autóval vagy billenőplatós teherautóval kiszállított friss beton. Két típusa van: a képlékenyebb mixerbeton és a szilárdabb billencsbeton (földnedves beton).

Nagyszerűségét az adja, hogy csapos-hornyos kialakítása, pontos megmunkálása miatt egyszerűen, akár szakember közreműködése nélkül is sikerrel felhasználható. Pincefalat, lábazatot, lépcsőt, medencét, kerítéslábazatot, alacsonyabb falakat, oszlopokat építhetünk belőle.

A tűvibrátor a még friss beton tömörítésére szolgál a bedolgozás helyszínén. Célja, hogy a még képlékeny anyagból eltávolítsa a felesleges levegőt, hogy a beton kötése hézagmentesen menjen végbe, növelve ezzel a beton tömörségét, szilárdságát.
Először merítsük a betonba kizárólag függőlegesen és csak ezután kapcsoljuk be. A vibrálást lehetőleg a felületen egyenletesen elosztva végezzük. Elektromos vagy benzinmotoros változatban is elérhető.

Lásd. Szárazbeton

A zsalukő egy gyári körülmények között, betonból öntött üreges építőelem. Funkcióját tekintve tulajdonképpen egy bennmaradó beton zsalu, amelynek feladata és célja, hogy a beletöltött friss betont megszilárdulásig a helyén tartsa. Előnye a kedvező ár és egyszerű felhasználás.
Pincefalat, lábazatot, lépcsőt, medencét, kerítéslábazatot, alacsonyabb falakat, oszlopokat építhetünk belőle.