Aljzatbeton, szerelőbeton – Melyik micsoda?
Betonozás kapcsán sokszor felmerül két szakszó: az aljzatbeton és a szerelőbeton. Gyakran keverik is őket, pedig két egymástól szó szerint távol lévő, több rétegnyi különbséggel egymás fölött elhelyezkedő dologról van szó. Nézzük meg őket kicsit közelebbről!
Szerelőbeton készítése
Családi ház esetében a szerelőbeton a ház alzatának legalsó, közvetlenül a talajra kerülő, vízszintes rétege. A szerelőbeton feladata a vízszintes aljzat biztosítása a további munkálatokhoz és a ház falainak és a padló terheinek továbbítása az alap felé. Családi ház besetében a szerelőbeton készítése az alapozás utolsó lépésének tekinthető.
A szerelőbeton készítése a sávalap és zsalukő lábazat megépítése után következik. A legfelső sor zsalukövet csak félig töltsük fel betonnal. Ennek a későbbiekben még jelentősége lesz.
Szerelőbeton készítése lépésről-lépésre:
- A földfelszín fölé emelkedő lábazat miatt kialakult tükröt, mélyedést feltöltjük földdel vagy sóderrel a lábazat tetejéig, majd alaposan ledöngöljük, tömörítjük. Sok-sok betont és pénzt megspórolhatunk, ha a szerelőbeton alatti feltöltést igyekszünk a lehető legegyenletesebbre, vízszintesre kiképezni. Különben a hézagokat, egyenetlenségeket a beton javítja majd ki, ami jelentős többletmennyiséget és költséget jelenthet. A drága betonozás helyett érdemes az olcsóbb töltőfölddel, sóderrel javítani a hibákat.
- Egyszerű fa zsalut építünk a lábazat tetejéhez olyan magasságban, hogy teteje a szerelőbeton kívánt magasságával egy vonalban legyen. Családi ház esetében a szerelőbeton vastagsága jellemzően 10-15 cm.
- A teljes alapot lefedjük építési fóliával, hogy a beton ne érintkezzen közvetlenül a kavicsos / homokos talajréteggel.
- Távtartókkal megemelt (pl. törött zsalukövek) sűrű vasbeton hálót terítünk a teljes betonozandó területre. (A vashálónak nem szabad a földön feküdnie, a szerelőbeton felső harmadában kell elhelyezkednie. A betonnak a háló alá is be kell folynia.)
- A hegesztett vasbeton hálót a táblák végénél átfedéssel alkalmazzuk. A 8 vagy 6 mm átmérőjű, 15×15 vagy 20×20 cm kiosztású háló az ideális e célra.
- Érdemes előzetesen belocsolni a területet, hogy a beton egyenletesebben száradjon. A betonba helyezett vasháló feladata a betonban jelentkező húzóerők felvétele.
- Szerelőbetonhoz minimum C20/25 jelű pumpálható, kissé képlékeny betont érdemes választani. E célra a földnedves állagú beton nem megfelelő. A szerelőbetonhoz ideális kavicsszemcse méret maximum 24 vagy 36 mm.
- Készre kevert, betonpumpával felszerelt mixer autóval (pumix) kiszállított mixerbetonnal gyorsan haladhatunk a betonozással. A lábazat felső sorát is töltsük fel frissbetonnal, így egy szerkezetté válik a szerelőbetonnal. Simítás és tömörítés után már „csak” a megfelelő utókezelés van hátra. A tömörítés nagyon fontos munkafázis, célszerű tűvibrátor bérelni hozzá.
- Kerüljük a gyors száradást, mert megrepedhet a beton. Nagy kánikulában 1 hónapig tartó napi 3 locsolás is szükséges lehet a szerelőbeton teljes megszilárdulásáig.
- A zsalut 2-3 nap elteltével elbonthatjuk.
Aljzatbeton
A szerelőbeton nem keverendő össze az aljzatbetonnal. Az aljzatbeton a padló rétegrendben feljebb, legfelül helyezkedik el és feladat is más: erre kerül a padlóburkolat. A szerelőbeton és aljzatbeton között mindenféle szigetelést, fóliákat találunk. A szerelőbeton vízszigetelése például a fölötte lévő bitumenes vízszigetelő réteg segítségével valósul meg.
A szerelőbeton tehát az alap legfelső rétegének tekinthető, közvetlen kapcsolata van a talajjal és a sávalap-lábazat szerkezettel. Rá épülnek a falak, valamint a hő – és hangszigetelő rétegek is. (Lásd. ábra)
Az aljzatbeton pedig a padló réteg legfelső szintje, a hideg vagy melegburkolat hordozó felülete.
Miért fontos az aljzatbeton?
Az aljzatbeton a padlóburkolat fogadó rétege, ezért tökéletesen vízszintesnek, egyenletesnek kell lennie. A rá kerülő burkolatok ugyanis nem tudják eltakarni, inkább kihangsúlyozzák az aljzatbeton egyenetlenségeit. Hullámos aljzatbetonon fűrészfogas lesz a burkolat, repedése pedig a fölötte lévő járólap repedését, a parketta fugáinak kinyílását okozhatja.
Az aljzatbeton anyagai, jellemzői
- Az aljzatbeton készítéséhez könnyen kezelhető, erős, finom szemcséjű, jól terülő, alacsony zsugorodású, repedésre kevéssé hajlamos beton az ideális. Ilyen például a C20 vagy C25 jelű, 0-4 vagy 0-8 mm szemcseméretű földnedves beton.
- Házi aljzat betonozás esetén 1 rész cementhez 3 rész sódert, vagyis homokos kavicsot adagolunk. A házi betonkeverésről bővebben itt olvashat.
- A kifejezetten aljzatbeton készítéséhez kifejlesztett esztrich (cementesztrich, esztrich beton) néven is ismert) egy speciális, jól terülő, könnyen kezelhető anyag. Padlófűtés esetén ideális. A hagyományos földnedves betonnal ellentétben pumpálható, ezért biztosan nem károsítjuk a bedolgozás során a padlófűtés csöveit. Nagyon szép sima, egyenletes felületet ad. Hátránya a jóval magasabb ár. Az estrichről bővebben itt olvashat.
Az aljzatbeton vastagsága
A betonaljzat ideális vastagsága 6-8 cm. A szükséges betonmennyiséget ebből visszafelé haladva a betonozandó terület nagyságát figyelembe véve számíthatjuk ki.
A 6 centiméternél vékonyabb réteg nem elegendő, 8 centiméternél vastagabb többnyire nem szükséges. Ha akarunk, és a pénztárcánk is bírja, készíthetünk vastagabbat, ártani nem ártunk vele. Padlófűtés esetén vastagabb betonréteget nehezebb felfűteni, de nehezebben is hűl le – szakszóval lassabb lesz a fűtés reakcióideje. Nehezebben is reped meg, viszont az ára is jóval borsosabb lesz.
A hagyományos aljzatbeton recept házi keveréshez:
- 1 zsák cement (25 kg)
- 10,5 l víz és
- 155 kg homokos kavics (sóder)
Ugyanez az arány 1 köbméterre vetítve:
- 300 kg cement,
- 125 l víz
- 1850 kg homokos kavicsra (4% nedvességtartalmú sóder esetén).
Aljzat betonozáshoz a betont keverhetjük házilag, vagy zsákos, előre bekevert szárazbetonból is elkészíthetjük, vagy készen házhoz rendelhetjük.
A betonozás során kiemelten figyeljünk a beton elsimítására, tömörítésére, amelyhez a legcélszerűbb vibrogerendát használni.
Pár órával a betonozás után kezdjük meg a beton utókezelését. Legalább hét napig tartsuk nedvesen a felületet kevés vízzel való permetezéssel és/vagy takarással. Nem érdemes ezen az időn spórolni, csak így lesz megfelelő minőségű az aljzatunk. A megkötött aljzatbetonra ráburkolni annyi hét után szabad, ahány centiméter vastag réteget készítettünk (pl. 6 cm vastagságú aljzatbeton esetén 6 hét múlva).