A CKT beton összetétele és fontosabb tulajdonságai

A CKT (Cement Kötésű Teherhordó) beton tehát a leggyengébb szilárdsági tulajdonságokkal rendelkező betontípus. Valójában inkább cementanyaggal stabilizált sóder, mint igazi beton. Vagyis a CKT beton összetétele nagyban eltér a hagyományos betonreceptekétől. Alacsony cement, és magas adalékanyag tartalom jellemzi – ennélfogva sajátos tulajdonságokkal bír.

• A CKT legnagyobb előnye a költséghatékonysága. A betonban a cement a legdrágább összetevő, és mivel a CKT beton kevesebb cementet tartalmaz, ennek ára a legalacsonyabb.
• A CKT beton konzisztenciája földnedves, vagyis száraz és tömör, nehezen terülő anyag. A CKT-betont kétféle minőségben állítják elő: C2 és C4. Általában 24 vagy 36 mm átmérőjű szemcsemérettel bír. A réteg vastagságát a várható terhelés alapján tervezik, és leggyakrabban 8-20 cm között alkalmazzák.
• A CKT sajátos összetétele okán vízáteresztő, vagyis víz nemigen fagy meg benne.
• Lerakás után néhány órán belül megkezdődik a kötése. Nem lehet szivattyúval mozgatni, és csak billenős teherautóval szállítható, mixerkocsival kevésbé. Az anyag tömörítéséhez lapvibrátort vagy úthengert használnak.

Minden remek tulajdonsága ellenére a CKT beton alacsony cementtartalmú összetétele okán több fogyatékossággal rendelkezik.

• A CKT beton nemigen alkalmazható látszóbetonként. Minden esetben további rétegekkel fedik a simább felület elérésének érdekében.
• A CKT gyenge minőségűnek számít az alacsony cementtartalma következtében, ami alacsony szilárdságot eredményez. Ennek következtében alkalmatlan nagy terhelésű szerkezeti elemek építésére. A vasalás sem segít rajta sokat, mivel a CKT nem éri el a szerkezeti betonokkal szemben támasztott minimális szilárdsági értékeket.

Miután megbeszéltük, mi az a CKT  és milyen tulajdonságokkal rendelkezik, nézzük, milyen felhasználási lehetőségeket kínál.

A CKT beton felhasználása

A CKT fő feladata, hogy az útburkolati betonok és térkövek alapjaként szolgáljon, közvetlenül azok alatt helyezkedve el. Egyenetlen terep esetén is egységes, stabil felületet biztosít, megakadályozva a burkolat közvetlen érintkezését a talajjal. Ezzel védi az útburkolatot a talajban lévő káros anyagoktól, az egyenetlen terhelés okozta alakváltozásoktól, valamint a nedvesség okozta felfagyástól.

Az utak pályaszerkezeténél a leggyakrabban alkalmazott megoldás, hogy a felső aszfaltrétegek alá cementes kötőanyagú alapréteget építenek. Az aszfalt rugalmas, míg a beton merev. Erős beton esetén a két anyag nemigen tud megfelelően együttműködni. Az alapréteg hőtágulását és a talajmozgás hatásait az aszfalt csak egy bizonyos határig tudja rugalmasan követni, majd elreped. A CKT viszonylagos gyengesége okán a mozgási hatásokra sűrű és kismértékű repedésekkel reagál, amit a rugalmas aszfalt követni tud. Gyengébb nyomószilárdságát a vastagsággal ellensúlyozzák (utaknál átlagosan 20 cm terítési vastagság).

A CKT-betont legnagyobb mennyiségben tehát útépítések során alkalmazzák, ahol gépi elterítéssel, bedolgozással és tömörítéssel történik a feldolgozása. Mindazonáltal kisebb felületek, mint például járdák, parkolók és térburkolatok esetében kézi terítés is lehetséges. Ilyenkor különös gondot kell fordítani az anyag gondos elterítésére és tömörítésére, a homogenitását és egyenletességét biztosítandó.

CKT beton házilag

Bár mérethatékony előállításában a betongyárak jeleskednek, a CKT beton természetesen házilag is előállítható. Ennek során különösen szigorúan be kell tartani a keverési arányokat, hiszen ennél a típusnál problémát okozhat, ha erősebb lesz a tervezettnél. Márpedig otthoni keverésnél gyakran inkább erősebbre sikerül a keverék, ami itt hátrányos. Az egyenletes bedolgozás érdekében fontos a megfelelő képlékenység beállítása is a CKT beton házilag történő előállítása során. Az alapos keverés szintén elengedhetetlen, hogy a viszonylag alacsony cementtartalom miatt a kötőanyag egyenletesen oszoljon el.

Egyszóval a CKT beton alacsony cementtartalma miatt gyenge szilárdsági jellemzőkkel bír, azonban költéséghatékony megoldást jelent. Különösképpen akkor, ha útépítéshez, járdák, parkolók, térkövezett felületek alapozásához használjuk.